Amikor elkezdtem hallgatni B. E. Bell Társkeresők című könyvét, épp Budapestre utaztam vonattal.

Fülhallgató a fülemben, néztem ki az ablakon és pár percen belül olyan részletes erotikus jelenetek jöttek szembe, hogy hirtelen nagyon tudatában lettem annak, mennyire nyilvános helyen ülök.

Megmosolyogtam a helyzetet. Főleg amiatt, miközben én a férfiak legnemesebb szervéről hallgattam kiselőadást, szemben egy harmincas srác kedvesen rámosolygott, majd betette a fülébe a fülhallgatót, a telefonjához nyúlt, amiből valami ilyesmi csendült fel:

“ha a férfi magabiztos szeretne lenni…”

azon a tipikus önsegítő könyves női hangon. Kár, hogy az a füles nem csatlakozott a telefonra 😄. Imádtam a helyzet abszurditását. De mire begurultunk a Keletire, az én fülemet is égette egy bizonyos swinger klub jelenete.

---

A cím és az alapszituáció alapján egy könnyed, randis történetre készültem. Ehelyett egy sokkal kényelmetlenebb, rétegzettebb könyvet kaptam, olyat, ami nem hagyta, hogy csak sodródjak vele.

Két nő, két teljesen eltérő életstratégia

A történet középpontjában két nő áll: Mira és Luca, gyerekkori barátnők.

Mira sikeres, kontrollált, mindig kifogástalan megjelenésű nő. Van pénze, státusza, intelligens és közben ott lappang egy mindent átható hiányérzete. A múltban elveszített egy nagy szerelmet, vele együtt egy darabot önmagából is. Azóta mindent „jól csinál”, mégsem boldog.

Luca ezzel szemben a másik véglet. Bulizik, iszik, férfiak jönnek-mennek, nincs kötődés, nincs felelősség. Ő az, aki swinger partikra jár, aki szerint Mira túl merev, túl szabálykövető, túl karótnyelt.

Papíron két teljesen külön világ. Valójában viszont ugyanannak a problémának két különböző menekülési útvonala.

Amikor egy barátság nem megtart, hanem akadályoz

A könyv egyik legerősebb rétege számomra nem a randik, nem az erotika volt, hanem Mira és Luca barátsága. Ez a kapcsolat ugyanis egy ponton túl nem támogató, hanem romboló. Nem hallják meg egymást. Nem mondják ki, amit éreznek. Beleszólnak a másik döntéseibe, gyakran álcázva „jó szándékként”.

És ez fájdalmasan ismerős lehet sok nő számára. Vannak barátságok, amelyek egy ideig életmentők… majd észrevétlenül akadállyá válnak a fejlődésben.

A könyv valódi témája nem a társkeresés

A randik, a Tinder-fogadás, a férfiak jönnek-mennek, de ez mind csak felszín.

A mélyebb kérdés inkább ez:

Miért hisszük el nőként olyan könnyen, hogy akkor leszünk szerethetők, ha megfelelünk?

A könyv egyik legfontosabb felismerése ez volt: Ha nem önmagadért szeretnek, akkor soha nem fognak igazán szeretni. Ez egyszerű gondolat. És mégis mennyire nehéz megélni.

Keserédes befejezés és pont ezért működik

A történet vége nem egy klasszikus romantikus lezárás. Nem minden úgy alakul, ahogy egy könnyed regényben „kellene”. És pont ettől hiteles.

Számomra ezért lett ez a könyv sokkal több, mint amire az elején számítottam.

Nem egy komfortos olvasmány, hanem – ahogy az írónő az utószavában írta –,

“egy görbe tükör, a 21. századi ember kritikája, de csak az értheti meg, aki képes belenézni ebbe a tükörbe.”

A könyvet a Voiz applikáción te is megtalálod!