Üvöltő szelek – minden, amit érdemes tudni róla, mielőtt belekezdenél

Vannak könyvek, amik körül akkora a kultusz, hogy az ember már azelőtt „ismeri” őket, hogy egyetlen oldalt is elolvasott volna. Az Üvöltő szelek pontosan ilyen. Klasszikus, hivatkozási alap, ikonikus, de közben tele van olyan háttérinfókkal, amik önmagukban is izgalmasabbá teszik az egészet.

Jelenleg a csapból is ez folyik, a legújabb filmes adaptáció miatt.

Mielőtt belekezdenék az olvasásba, mert bevallom, még nem olvastam és egy belőle készült filmet sem láttam, szerettem volna kicsit körbejárni: ki írta, mikor jelent meg, miért volt botrányos, hogyan került Magyarországra, és miért készül belőle újabb és újabb filmadaptáció.

Emily Brontë | egyetlen regény, örök nyom

Emily Brontë 1818-ban született Yorkshire-ben, és mindössze 30 éves volt, amikor tuberkulózisban meghalt. Az Üvöltő szelek az egyetlen regénye és ez önmagában is egészen elképesztő. Írt egy könyvet, ami jövőre lesz 180 éves és még mindig itt van, olvassuk, beszélünk róla, bekerült az örök klasszikusok közé.

Visszahúzódó, magányos alkat volt, mélyen kötődött a természethez és a yorkshire-i lápvidékhez, ahol szinte egész életét leélte. Ritkán utazott, kevés levelet hagyott hátra, mégis olyan világot teremtett, ami máig foglalkoztatja az olvasókat.

A Brontë nővérek (Charlotte, Emily és Anne) mind férfi álnéven publikáltak, mert a viktoriánus korban a női szerzőket nem vették komolyan. Emily regénye 1847-ben Ellis Bell néven jelent meg. Ez manapság még inkább elképzelhetetlen számunkra, nem?

Botrányos fogadtatásból irodalmi klasszikus

Az Üvöltő szelek megjelenésekor egyáltalán nem aratott sikert. A kritikusok erkölcstelennek, túl nyersnek, túl vadnak tartották. A szereplők durvák voltak, az érzelmek szélsőségesek, ez akkor sok volt.

Csak Emily halála után, a 19. század végére kezdett megváltozni a regény megítélése. Ma már az angol irodalom egyik legnagyobb klasszikusaként tartják számon, és rengeteg irodalmi elemzés alapműve.

Kiadások, fordítások | magyarul sem egyféleképp

Magyarul az Üvöltő szelek először 1940-ben jelent meg. Azóta több fordítás (Sőtér István, Borbás Mária, Feldmár Terézia) és kiadás is született, különböző címelemekkel és fordítói megoldásokkal.

Az Európa könyvkiadó gyönyörű példányában és az Alexandra Klasszikusok sorozatban megjelent kötetben Borbás Mária fordítását olvashatjuk.

Érdekesség, hogy még a helyszínek nevei is eltérnek: például a központi birtok hol Szelesdomb, hol Zúgóbérc néven szerepel a magyar fordításokban. Ez is jól mutatja, mennyire rétegzett, értelmezésfüggő szövegről van szó, nem csoda, hogy újra és újra előveszik, és persze mi is.

Filmes adaptációk – újra és újra elmesélve

Kevés regény mondhatja el magáról, hogy több mint egy évszázadon át folyamatosan újraértelmezik filmeken és sorozatokban. Az Üvöltő szelek esetében ez megtörtént: volt némafilm, fekete-fehér klasszikus, modern feldolgozás, sőt 2026-ban egy vadonatúj adaptáció is érkezik, nagy nevekkel.

Legfontosabb filmadaptációk:

1920 – Az első némafilm adaptáció, Angliában forgatták A.V. Bramble rendezésében.

1939 – William Wyler rendezte, Laurence Olivier alakította Heathcliffet és Merle Oberon Catherinet. Ez a fekete-fehér változat elnyerte az 1939-es New York Film Critics Circle Award-ot és Oscar-jelölést kapott. A film a regény cselekményét lerövidítette, csak Heathcliff és Catherine generációjára összpontosítva.

1970 – Robert Fuest rendezte, Timothy Dalton játszotta Heathcliffet és Anna Calder-Marshall Catherinetöt. Ez a verzió sem fedi le a teljes történetet.

1992 – Peter Kosminsky rendezte, Juliette Binoche és Ralph Fiennes főszereplésével. Ez az adaptáció mindkét generációt lefedi a regényből és közelebb áll Brontë eredeti cselekményéhez, mint a korábbi verziók. Sinéad O’Connor is szerepel benne Emily Brontë-ként.

2011 – Andrea Arnold rendezte, Kaya Scodelario és James Howson főszereplésével. Ez volt az első alkalom, hogy fekete színész alakította Heathcliffet egy nagy filmadaptációban. A velencei filmfesztiválon elnyerte a legjobb operatőri munkáért járó díjat.